Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2013 év végi állapot)
Az OMSZ-nek is elég "szelektív" a memóriája. Nem hiszem, hogy túl alaposan utánanézett a tényeknek az a szakember, aki azt rakta fel az OMSZ honlapjának idõjárási visszatekintõ részére 2005. december végérõl, hogy
" A havi csapadékmennyiség több mint egyharmada a két ünnep között hullott le, országos havazás formájában - az év utolsó napján szinte mindenütt 20-30 centi hó borította az országot. "
" A havi csapadékmennyiség több mint egyharmada a két ünnep között hullott le, országos havazás formájában - az év utolsó napján szinte mindenütt 20-30 centi hó borította az országot. "
Milyen volt az idõjárás 2006. január 11-20. között? Az átlagnál kismértékebn melegebb, kevés csapadékkal Január második dekádjában a napfénytartam idõszakos összege általában 5 és 15 óra között alakult. A legalacsonyabb értékek az ország délkeleti részein adódtak (kevesebb, mint 5 óra). Az Északi-középhegység magasabb csúcsai több esetben nyúltak át a felhõkön, ködtakarón. A kiemelkedõ hegycsúcsokon közel átlagos, az ország túlnyomó részén 5-10, a D, DK-i országrészben 10-15 órával kevesebb volt a napfénytartam a sokévi átlaghoz képest.
Január második tíz napján a napi középhõmérsékletek idõszakos átlaga általában -2 és -5 fok között alakult. Ennél alacsonyabb középhõmérsékeltek csupán a magasabb hegyvidékeinken, és az ország ÉK-i részén voltak. A déli területek a hõmérséklet az elmúlt 10 napon 1-2 fokkal melegebb volt a sokévi átlaghoz képest. Az idõszak elején a hõmérsékelt az átlagostól 1-1.5 fokkal volt melegebb, majd 14-én kezdõdõen visszaesett. Azonban az idõszak végén a lehûlés valamelyest mérséklõdött.
Az elmúlt dekádban lehullott csapadék mennyisége az ország nagyobb részén (Kecskeméttõl nyugatra lévõ területeken) általában 5 mm alatt maradt.
Csupán a tiszántúli területeken hullott 10-15 mm csapadék. A kevés csapadék alapvetõen az idõszak vége a Kárpát-medence felett áthaladó ciklon felhõzetébõl származott. A dekád elsõ felében csapadék jelentéktelen mennyiségben esõ, ónosesõ, hószállingózás formájában hullott.
A felsõ 20 cm-es talajréteg a dekád utolsó napján országszerte telített, vagy telítettséghez közeli volt. Alacsonyabb értékek a fõváros és a Dunántúli-középhegység területein adódtak. A 20-50 cm-es talajréteg telített volt. Az elmúlt dekád idõjárási szélsõségei:
Legmagasabb hõmérséklet: +6.7°C, Sellye (Baranya m.), január 18-án.
Legalacsonyabb hõmérséklet: -15.4°C, Pátyod (Szabolcs-Szatmár-Bereg m.), január 20-án.
Maximális széllökés: 35.8 m/s, Kab-hegy, január 19-én.
A napfénytartam napi maximuma: 7.6 óra, Paks, Budapest január 19-én.
Január második tíz napján a napi középhõmérsékletek idõszakos átlaga általában -2 és -5 fok között alakult. Ennél alacsonyabb középhõmérsékeltek csupán a magasabb hegyvidékeinken, és az ország ÉK-i részén voltak. A déli területek a hõmérséklet az elmúlt 10 napon 1-2 fokkal melegebb volt a sokévi átlaghoz képest. Az idõszak elején a hõmérsékelt az átlagostól 1-1.5 fokkal volt melegebb, majd 14-én kezdõdõen visszaesett. Azonban az idõszak végén a lehûlés valamelyest mérséklõdött.
Az elmúlt dekádban lehullott csapadék mennyisége az ország nagyobb részén (Kecskeméttõl nyugatra lévõ területeken) általában 5 mm alatt maradt.
Csupán a tiszántúli területeken hullott 10-15 mm csapadék. A kevés csapadék alapvetõen az idõszak vége a Kárpát-medence felett áthaladó ciklon felhõzetébõl származott. A dekád elsõ felében csapadék jelentéktelen mennyiségben esõ, ónosesõ, hószállingózás formájában hullott.
A felsõ 20 cm-es talajréteg a dekád utolsó napján országszerte telített, vagy telítettséghez közeli volt. Alacsonyabb értékek a fõváros és a Dunántúli-középhegység területein adódtak. A 20-50 cm-es talajréteg telített volt. Az elmúlt dekád idõjárási szélsõségei:
Legmagasabb hõmérséklet: +6.7°C, Sellye (Baranya m.), január 18-án.
Legalacsonyabb hõmérséklet: -15.4°C, Pátyod (Szabolcs-Szatmár-Bereg m.), január 20-án.
Maximális széllökés: 35.8 m/s, Kab-hegy, január 19-én.
A napfénytartam napi maximuma: 7.6 óra, Paks, Budapest január 19-én.
Az elmúlt hét szélsõségei:
A legmagasabb hõmérséklet: 8.7 fok, Fertõrákos, január 21. A legalacsonyabb hõmérséklet: -17.3 fok, Nyíregyháza Napkor, január 22. A legnagyobb napi csapadékösszeg: 13.0 mm, Pécs Árpádtetõ, január 17. A legnagyobb heti csapadékösszeg: 20.9 mm, Szarvas A napi legnagyobb széllökés maximuma: 35.8 m/s, Kab-hegy, január 19.
A legmagasabb hõmérséklet: 8.7 fok, Fertõrákos, január 21. A legalacsonyabb hõmérséklet: -17.3 fok, Nyíregyháza Napkor, január 22. A legnagyobb napi csapadékösszeg: 13.0 mm, Pécs Árpádtetõ, január 17. A legnagyobb heti csapadékösszeg: 20.9 mm, Szarvas A napi legnagyobb széllökés maximuma: 35.8 m/s, Kab-hegy, január 19.
A mostani erõs hidegbetörésrõl sokaknak eszébe jutott (nekem is) 1979. jan. 1., amikor szintén igen komoly lehûlésnek „lehettünk tanúi”. A Természet Világa 1980. évi 5. száma és néhány egyéb korabeli hírforrás (sajtó) alapján idézem az akkor történteket:
Elõzmények: 1978 decemberének utolsó napjaiban Európa északi felén sokfelé havazás, orkánerejû szél és hófúvás bénította meg a közlekedést. A lassan mozgó hidegfront mentén Dániában, a két Németország É-i felén és Lengyelországban méteres hóakadályok. Sok települést zárt el a hó, napokig szünetelt az áramszolgáltatás. 31-én reggel pl. Hamburgban is 40 cm volt a hóréteg vastagsága, Prágában a szilveszteresti +12 °C-ról –22°C-ra zuhant újév reggelére a hõmérséklet…
1979. jan. 1-jén É-i, ÉNy-i irányból orkánerejû széllel az említett rendkívül erõs hidegfront betört az ország légterébe. A szokásosnál melegebb szilveszteri éjszakát követõen a front 1-jén délelõtt érte el a Kisalföldet. Olyan nagy volt a sebessége, hogy kora délután már a Nagykanizsa-Dunaújváros-Kékestetõ vonalig éreztette hatását. Az ország ÉNy-i és DK-i része közt 13-14°-os hõm. különbség alakult ki. Az esti órákra az egész országban fagypont alá hûlt a levegõ. Reggel 7 és este 7 óra között Dobogókõn 20 fokot zuhant a hõmérséklet, Nyíregyházán 6 óra alatt (13 órától 19 óráig) 17°-os volt a csökkenés! A legerõsebb széllökések Siófokon és Szarvason 112, Pestlõrincen 122, Budaörsön 140, Sopronban 144 km/órát értek el (ilyen óriási szélvihart korábban csak kétszer regisztráltak mûszerekkel). Az orkán által okozott károk mértékét növelte, hogy a vihar 35-37 órán át tartott.
Utána sem ért véget a tél Európában: pl. jan. 7-én Moszkvában -45°C-os rekordhideget mértek.
Az általam leírtakat bõven ki lehetne még egészíteni, akár újsághírekkel, vagy az akkori európai helyzet részletesebb meteorológiai elemzésével is.
Elõzmények: 1978 decemberének utolsó napjaiban Európa északi felén sokfelé havazás, orkánerejû szél és hófúvás bénította meg a közlekedést. A lassan mozgó hidegfront mentén Dániában, a két Németország É-i felén és Lengyelországban méteres hóakadályok. Sok települést zárt el a hó, napokig szünetelt az áramszolgáltatás. 31-én reggel pl. Hamburgban is 40 cm volt a hóréteg vastagsága, Prágában a szilveszteresti +12 °C-ról –22°C-ra zuhant újév reggelére a hõmérséklet…
1979. jan. 1-jén É-i, ÉNy-i irányból orkánerejû széllel az említett rendkívül erõs hidegfront betört az ország légterébe. A szokásosnál melegebb szilveszteri éjszakát követõen a front 1-jén délelõtt érte el a Kisalföldet. Olyan nagy volt a sebessége, hogy kora délután már a Nagykanizsa-Dunaújváros-Kékestetõ vonalig éreztette hatását. Az ország ÉNy-i és DK-i része közt 13-14°-os hõm. különbség alakult ki. Az esti órákra az egész országban fagypont alá hûlt a levegõ. Reggel 7 és este 7 óra között Dobogókõn 20 fokot zuhant a hõmérséklet, Nyíregyházán 6 óra alatt (13 órától 19 óráig) 17°-os volt a csökkenés! A legerõsebb széllökések Siófokon és Szarvason 112, Pestlõrincen 122, Budaörsön 140, Sopronban 144 km/órát értek el (ilyen óriási szélvihart korábban csak kétszer regisztráltak mûszerekkel). Az orkán által okozott károk mértékét növelte, hogy a vihar 35-37 órán át tartott.
Utána sem ért véget a tél Európában: pl. jan. 7-én Moszkvában -45°C-os rekordhideget mértek.
Az általam leírtakat bõven ki lehetne még egészíteni, akár újsághírekkel, vagy az akkori európai helyzet részletesebb meteorológiai elemzésével is.
Mivel most aktuális, a hirtelen T csökkenések miatt:
1916.01.23.-án az esti +6.7 °C-ról 24.-én reggel 6 órára -49 °C-ra (!) esett hõmérésklet. Montana, USA. Duuurvvaa.
1916.01.23.-án az esti +6.7 °C-ról 24.-én reggel 6 órára -49 °C-ra (!) esett hõmérésklet. Montana, USA. Duuurvvaa.
Érdemes "visszalapozni" a naplóban (az otthoniban és/vagy a metnetesben) a 2003. jan.5-ével kezdõdõ pár napot, amikor a legutóbbi komoly hidegbetörést élte meg az ország.
4-én még 6,11°C , tavaszias hangulatú idõ (akárcsak ma...)
5-én de. -3,+2°C, délután már csak -5,0°C, sokfelé havazás;
6-án max. -6,-1°C;
7-én volt az egyik "leghavasabb" nap a metneten, országszerte ítéletidõ, napközben egyre hûlõ levegõ;
8-án pedig nyugaton szikrázó napsütés, csikorgó fagy, Tmax: -8, -4°C, másnap reggel -20, -12°C.
A holnap hajnaltól kezdõdõ lehûlés ennél komolyabbnak, de jóval szárazabbnak ígérkezik.
4-én még 6,11°C , tavaszias hangulatú idõ (akárcsak ma...)
5-én de. -3,+2°C, délután már csak -5,0°C, sokfelé havazás;
6-án max. -6,-1°C;
7-én volt az egyik "leghavasabb" nap a metneten, országszerte ítéletidõ, napközben egyre hûlõ levegõ;
8-án pedig nyugaton szikrázó napsütés, csikorgó fagy, Tmax: -8, -4°C, másnap reggel -20, -12°C.
A holnap hajnaltól kezdõdõ lehûlés ennél komolyabbnak, de jóval szárazabbnak ígérkezik.
Véget ért január második végig hófoltos,száraz-hideg dekádja.
T átlag: -2,5 fok (elsõ dekád csak 0,0 fok volt)
Tmin: -8 (11-én)
Tmax: +3(19.)
Leghidegebb napi átlag: -4,3 (11.)
Legmelegebb napi átlag: +0,3 (19.)
Csapadék:3 mm(1 napon esett csak 19-én),elõzõ dekád 57,3 mm volt !
Havazás : csak 19-én (esõ és havasesõ is),lepelnyi
Meglepõ,hogy 1-én volt a legmelegebb (4fok),és egész hónap átlagosnál hidegebb,de csak ezután jön a java(akárcsak tavaly).A 2005-ös január jóval melegebb volt (0fok),most csak -1,25-nél tartunk.
T átlag: -2,5 fok (elsõ dekád csak 0,0 fok volt)
Tmin: -8 (11-én)
Tmax: +3(19.)
Leghidegebb napi átlag: -4,3 (11.)
Legmelegebb napi átlag: +0,3 (19.)
Csapadék:3 mm(1 napon esett csak 19-én),elõzõ dekád 57,3 mm volt !
Havazás : csak 19-én (esõ és havasesõ is),lepelnyi
Meglepõ,hogy 1-én volt a legmelegebb (4fok),és egész hónap átlagosnál hidegebb,de csak ezután jön a java(akárcsak tavaly).A 2005-ös január jóval melegebb volt (0fok),most csak -1,25-nél tartunk.
emlékeztek milyen enyhe tél volt 1997-98ban?de jo lett volna ha van akkor metnet,megnéztem volna sok elégedetlenkedõ ember akkor mit szolt volna az idõjáráshoz!????
A fórum homogenítását megtartván kérem az aktuális helyzetképeket ne ebbe a fórumba közöljük, köszönöm !
Bizony, érdemes megnézni!
A szívem csak azért fáj, mert pont egy nappal elõtte voltunk ott (a MetNet túra), és pechünkre akkor nem ez a látvány fogadott.
A szívem csak azért fáj, mert pont egy nappal elõtte voltunk ott (a MetNet túra), és pechünkre akkor nem ez a látvány fogadott.
Ráadásul a Zágoni féle, "Hogyan lovagoljuk meg ügyesen és látványosan ezt a témát?" hatásvadászatot, a honlap nyitólapja is szépen prezentálja.
Lsd. "Holnapután" és egyebek.
Lsd. "Holnapután" és egyebek.
Ajjaj Bambi, a Zágoni cikk a tények kontra megrendelt hatásvadászat konstellációjában készültek, sajna a második fémjelzi Zágonit az utóbbi idõben.
Az igen Kocka, a fennsík hozza a formáját !
Az igen Kocka, a fennsík hozza a formáját !
Csak egy kis kiegészítés a szélsõségekhez. A Bükk-fennsíkon január 15-én este kiderült az ég és 18 h-tól -10 °C alá csökkent a hõmérséklet. Éjfél környékén már -14°C volt és reggelre -16°C-ig csökkent. Tegnap délelõtt 10 óra tájban jártam fenn, ahol gyönyörû napsütés, vastagon zúzmarás fák és -13 fok körüli hõmérséklet fogadott.
Az elmúlt hét szélsõségei:
A legmagasabb hõmérséklet: 7.5 fok, Jósvafõ, január 10. A legalacsonyabb hõmérséklet: -11.7 fok, Iklódbördõce, január 10. A legnagyobb napi csapadékösszeg: 0.1 mm, Szentkirályszabadja, január 9. Iklódbördõce, január 11. Tevel és Aszód, január 12. Tass és Kékestetõ, január 13. A legnagyobb heti csapadékösszeg: 0.2 mm, Budapest-Újpest A napi legnagyobb széllökés maximuma: 14.4 m/s, Kab-hegy, január 12.
A legmagasabb hõmérséklet: 7.5 fok, Jósvafõ, január 10. A legalacsonyabb hõmérséklet: -11.7 fok, Iklódbördõce, január 10. A legnagyobb napi csapadékösszeg: 0.1 mm, Szentkirályszabadja, január 9. Iklódbördõce, január 11. Tevel és Aszód, január 12. Tass és Kékestetõ, január 13. A legnagyobb heti csapadékösszeg: 0.2 mm, Budapest-Újpest A napi legnagyobb széllökés maximuma: 14.4 m/s, Kab-hegy, január 12.
Valahogy az emlékeimben homályos az 1995-96-os tél.Pápán nem jegyeztem az idõjárást,csak Csesznekrõl találtam olyan feljegyzéseket,hogy december eleje 60 cm új hó(elõtte novemberben is 20 cm a hónap végén).Januárban csak 50 cm hó szerepel,de februárban a hóréteg maximumaként 60 cm van feljegyezve.Különösen havas tél volt,de mivel zömében Pápán voltam,s itt nem volt ennyi,talán nem ragadt meg az emlékeimben.
Az 1996.Februári nagy hóhoz.Emlékszem néztem A.I. elõrejelzését elõzõ nap.Azt mondta,kisebb havazás,hózápor lehet.Aztán másnap leesett 20-25 cm hó az országban.Este pedig ,HA nem csal az emlékezetem elnézést kért a téves elõréjért.
Megmaradt bennem egy kép arról,hogy mutatta a mûholdképet.Skandinávia felett egy hatalmas felhõtömb tartott egyenesen felénk.Még mondtam is itthon a többieknek,ebbõl nagy hó lesz.Igazam volt!
Megmaradt bennem egy kép arról,hogy mutatta a mûholdképet.Skandinávia felett egy hatalmas felhõtömb tartott egyenesen felénk.Még mondtam is itthon a többieknek,ebbõl nagy hó lesz.Igazam volt!
Ha jól emlékszem, 1996 január-február igen sok havat hozott. Január 21-23- ig esett a hó és hófúvás volt, nappal is -5°C alatt maradt a Tmax. Februárban 15-e körül volt nagy hó, de mint már említettem, nem vagyok teljesen biztos az évszámban
Valakinek vannak feljegyzései??
Valakinek vannak feljegyzései?? 
2005. idõjárása számokban:
Csapadék: 755,6 mm, a 12 hónap sorban: 12,4; 55,1; 15,2; 135,3; 52,3; 47,2; 112,9; 155,3; 48,7; 12,7; 19,0; 89,5 mm.
Csapadékos napok száma: 125 (min.0,1 mm).
5,0-9,9 mm csapadék volt 27 alkalommal.
10,0-19,9 mm csapadék volt 19 alkalommal.
20 mm fölötti csapadékok 7 alkalommal.
24 óra alatti max. csapadék: 68,5 mm, április 19-én.
Éves átlaghõmérséklet: 10,16 C, a 12 hónap sorban: -0,88; -2,33; 3,21; 12,06; 17,24; 19,74; 21,74; 19,63; 15,98; 12,00, 4,01; -0,45 C.
Éves abszolút max: 33,5 C (július 30.)
Éves abszolút min: -12,4 C ( jan.18.; febr.10. márc.1.)
Legalább 0,1 mm-nek megfelelõ csapadékmennyiségû hó esett 32 nap, a zivataros napok száma 20 volt 2005-ben.
A mérések helye Eger külterülete, 7 km-re ÉK-re a várostól, 345 m-es tsz. feletti magasságban, a hõmérséklet hõmérõházban, 2m-es magasságban szabványhõmérõvel, a csapadék Hellmann-félével történt.
Csapadék: 755,6 mm, a 12 hónap sorban: 12,4; 55,1; 15,2; 135,3; 52,3; 47,2; 112,9; 155,3; 48,7; 12,7; 19,0; 89,5 mm.
Csapadékos napok száma: 125 (min.0,1 mm).
5,0-9,9 mm csapadék volt 27 alkalommal.
10,0-19,9 mm csapadék volt 19 alkalommal.
20 mm fölötti csapadékok 7 alkalommal.
24 óra alatti max. csapadék: 68,5 mm, április 19-én.
Éves átlaghõmérséklet: 10,16 C, a 12 hónap sorban: -0,88; -2,33; 3,21; 12,06; 17,24; 19,74; 21,74; 19,63; 15,98; 12,00, 4,01; -0,45 C.
Éves abszolút max: 33,5 C (július 30.)
Éves abszolút min: -12,4 C ( jan.18.; febr.10. márc.1.)
Legalább 0,1 mm-nek megfelelõ csapadékmennyiségû hó esett 32 nap, a zivataros napok száma 20 volt 2005-ben.
A mérések helye Eger külterülete, 7 km-re ÉK-re a várostól, 345 m-es tsz. feletti magasságban, a hõmérséklet hõmérõházban, 2m-es magasságban szabványhõmérõvel, a csapadék Hellmann-félével történt.
Lemaradt az,hogy Budán 1795 januárjában -8 fok volt az átlag.Számomra az látszik az adatokból,hogy az extrém hidegek egyértelmûen ritkultak a 20. században a 19.-hez képest.(Debrecen 1853-1900 8 hónap,1901-60 9 hónap,Magyaróvár 1871-1900: 4 hónap,1901-60 4 hónap)
Az elõbb nem írtam be,hogy a hónapok" területi" átlagában 1942 jan. vezet (-9,1),2. 1929 február -8,6-al,decemberben 1940 vezet -0,3-al.
Az éghajlati atlaszban 9 város havi átlagai is megvannak,többnyire 1871-1960 közti idõszakról.A kezdõ évszám Budapesten 1780,Szombathelyen 1883,Debrecenben 1853 volt.A leghidegebb hónapokat itt közlöm:
Budapest 1879 dec: -10
Debrecen 1864 jan: -11,1
Magyaróvár 1929 febr:-10,7
Keszthely 1929febr: -9,5
Kalocsa 1893jan:-10,1
Nyíregyháza 1893 jan :-11,6
Pécs 1929 febr : -8,6
Szombathely 1929 febr: -10,3
Szeged 1893 jan: -9,7 fok.
További szigorú téli hónapok ,amikor a havi átlag -7 fölé nem ment ,városok nélkül:
Január:1799,1833,1858,1864,1880,1888,1891,1893,1901,1940,1942,1947,1954
Február: 1858,1929,1932,1940,1956
December:1840,1871,1879
Leghidegebb január tehát 1893 Nyíregyháza -11,6
Február : 1929 Magyaróvár -10,7
December : 1879 Budapest és Debrecen -10 fok.
Hogy 1961 óta melyek voltak(talán 1985 vagy 1987 ?) a leghidegebb telek vagy téli hónapok nincsenek adataim.Kiváncsi lennék,hogy a neten megvannak-e valahol.Esetleg aki tudja megoszthatná velünk !
Az éghajlati atlaszban 9 város havi átlagai is megvannak,többnyire 1871-1960 közti idõszakról.A kezdõ évszám Budapesten 1780,Szombathelyen 1883,Debrecenben 1853 volt.A leghidegebb hónapokat itt közlöm:
Budapest 1879 dec: -10
Debrecen 1864 jan: -11,1
Magyaróvár 1929 febr:-10,7
Keszthely 1929febr: -9,5
Kalocsa 1893jan:-10,1
Nyíregyháza 1893 jan :-11,6
Pécs 1929 febr : -8,6
Szombathely 1929 febr: -10,3
Szeged 1893 jan: -9,7 fok.
További szigorú téli hónapok ,amikor a havi átlag -7 fölé nem ment ,városok nélkül:
Január:1799,1833,1858,1864,1880,1888,1891,1893,1901,1940,1942,1947,1954
Február: 1858,1929,1932,1940,1956
December:1840,1871,1879
Leghidegebb január tehát 1893 Nyíregyháza -11,6
Február : 1929 Magyaróvár -10,7
December : 1879 Budapest és Debrecen -10 fok.
Hogy 1961 óta melyek voltak(talán 1985 vagy 1987 ?) a leghidegebb telek vagy téli hónapok nincsenek adataim.Kiváncsi lennék,hogy a neten megvannak-e valahol.Esetleg aki tudja megoszthatná velünk !
Meglepõ ez a telekbõl nyári zivatarokra váltás.Bocs ,de én a telekkel foglalkoztam egy kicsit,hátha valakit ez is érdekel.
Összehasonlítottam Szombathely,Bp. és Debrecen 3 általam emlegetett kemény telét a múlt század elsõ felébõl.1929-ben a szombathelyi(NY) régió volt a hidegebb(28/29 -5,6,39/40 -5,37, 41/42 -4,2 fok átlag).
Budapesten már alig elsõ 29,40 szorosan mögötte (-3,6, -3,5, -2,7 a telek idõrendjében).
Debrecenben(K) egyértelmûen 39/40 tele vezet,a 29-es csak 3.(-3,87, -5,8, -4,67)
Kiszámoltam a 3 város átlagát is("országos átlag"-nak persze nem reprezentatív)A sorrend :
1. 1939/40 tele -4,9 fok
2.1928/29 tele -4,4 fok
3.1941/42 tele -3,9 fok
Délelõtt a decemberi T-krõl nem írtam.Mindhárom télen országosan gyengusok voltak 0 körüli átlaggal.Tehát az átlagos dec. után jönnek a kemény januárok és februárok.
Összehasonlítottam Szombathely,Bp. és Debrecen 3 általam emlegetett kemény telét a múlt század elsõ felébõl.1929-ben a szombathelyi(NY) régió volt a hidegebb(28/29 -5,6,39/40 -5,37, 41/42 -4,2 fok átlag).
Budapesten már alig elsõ 29,40 szorosan mögötte (-3,6, -3,5, -2,7 a telek idõrendjében).
Debrecenben(K) egyértelmûen 39/40 tele vezet,a 29-es csak 3.(-3,87, -5,8, -4,67)
Kiszámoltam a 3 város átlagát is("országos átlag"-nak persze nem reprezentatív)A sorrend :
1. 1939/40 tele -4,9 fok
2.1928/29 tele -4,4 fok
3.1941/42 tele -3,9 fok
Délelõtt a decemberi T-krõl nem írtam.Mindhárom télen országosan gyengusok voltak 0 körüli átlaggal.Tehát az átlagos dec. után jönnek a kemény januárok és februárok.
Valamikor a 90-es évek közepén volt a "szegedi nagy vihar". Én azt itt Orosházán éltem át, éppen szalonnát sütöttünk ismerõseinkkel. Dny felõl iszony fekete felhõ érkezett, viharos széllel, felhõszakadással, de valamivel lightosabb formában érkezett ide. Viszont érdekelne egy szegedi beszámolója arról a viharról. Még a tévében is bemondták, hogy Szegeden hatalmas zivatar pusztított, még valami tornádókezdeményrõl is beszéltek. A Széchenyi téren kicsavarta a platánfákat a szél, betörtek az ablakok, és hasonlóakat mondtak, pedig akkoriban a média még nem arról volt híres, hogy bolhából elefántot csinál. Vagy az is csak amolyan hírhajhászás volt?
jaurinum: én akkor épp Nagykarácsonyban voltam! ott kb 20 óra után kezdõdtek az események! (14 éves voltam). Az volt életem addigi legnagyobb vihara...
marko itt a 05.05.18 volt a legdurvább. Tökéletes függetlenség napja feeling volt. és szint (17:30 körül) szürkületi sötétség lett, és mindez nagyon nagyon gyorsan történt! Mostmár rendelkezem egy komolyan digitális fotomasinával ugyhogy a hasonlo dolgokat várom nagyon!
üdv! Szerintetek várható az idén tavaszra/nyárra oylan szélsõségesen nagy vihar amik az elmult években voltak?
kicsit most kimaradtam a dolgokbol!
kicsit most kimaradtam a dolgokbol!
Sajnos 1999-ben még a nyarakat nem naplóztam (csak 2002 óta vezetem õket, 1992-2002 között csak a Teleket), áma ama napon jött le a katasztófális Június (250-300mm közötti hozammal) után a Júliusi 150-200mm hozam jó erõs fele, a szomszéd faluban 9-én 83mm-t mértek ..., és nem finoman jött le, frontzivatar módjára tarolva.
Utólag nagyon sajnálom, hogy nem mértem a csapadékot....
Utólag nagyon sajnálom, hogy nem mértem a csapadékot....
"Nagyatád (Somogy megye), 1972. július 15-én (1 halott, 19 súlyos sérült, 4 ember kórházi ápolásra szorult)." Ha már a visszaemlékezéseknél tartunk, ez egy tornádó mérlege amit volt szerencsém személyesen látni és végignéztem a takarítást utána. Nekem szerencsére csak annyi emlékem maradt, hogy emiatt kezdett érdekelni az idõjárás. Lenyûgözött, hogy képes volt kombájnokat szétszórni a kukoricatáblában és még 16 év után is feleakkora fák voltak az erdõben abban a sávban, amerre elhaladt.
Marko!Akkor voltunk lennt a Balcsin nyaralni és 7-én este iszonyú nagy zivatar volt.Révfülöpön voltunk akkor lennt.Láttuk,hogy feketedik az ég a Bakony felõl és elindultunk haza,Kõvágóörsre.Gyalog!Félúton elkapott bennünket,az úton meg a hegyoldalról folyt lefele a vörös színû víz.Jól néztünk ki,mire hazaértünk!
De egy élményvolt.
De egy élményvolt.
Marko, az a nap nemcsak Neked volt izgalmas! Elõtte lévõ napokban már forrtak a hazai állóvizek a 30 fok feletti nappalok miatt, aztán jött július 7.
Idézet a naplómból:
"Hajnaltól kezdve szinte egész nap zivatar van(!) heves esõzéssel" Tmin.+16, Tmax.+18 fok, 33mm esõ.
Magyarország felett vesztegel a front, keleten még 30-35 fok volt, Ny-on 16-18."
Amúgy az az 1.napja volt annak az ítéletidõs idõszaknak, amely Ny-on júl.12-én, középen-keleten csak júl.15-16-án ért véget. Igazi trópusi idõjárás volt. 1-2 nap alatt a Dt.-on 100mm feletti esõ esett (Gyõrben 115mm/6nap), Sárbogárdon házak dõltek össze, aztán a Völgységben, Baján voltak súlyos felhõszakadások, késõbb Hevesben taroltak le mindent a mátraalji patakok (pl. Vécsen 4m magas áradat..), majd a Hevesi-síkra leérve több napig víz alatt voltak az ottani falvak (pl.Erk)....
Idézet a naplómból:
"Hajnaltól kezdve szinte egész nap zivatar van(!) heves esõzéssel" Tmin.+16, Tmax.+18 fok, 33mm esõ.
Magyarország felett vesztegel a front, keleten még 30-35 fok volt, Ny-on 16-18."
Amúgy az az 1.napja volt annak az ítéletidõs idõszaknak, amely Ny-on júl.12-én, középen-keleten csak júl.15-16-án ért véget. Igazi trópusi idõjárás volt. 1-2 nap alatt a Dt.-on 100mm feletti esõ esett (Gyõrben 115mm/6nap), Sárbogárdon házak dõltek össze, aztán a Völgységben, Baján voltak súlyos felhõszakadások, késõbb Hevesben taroltak le mindent a mátraalji patakok (pl. Vécsen 4m magas áradat..), majd a Hevesi-síkra leérve több napig víz alatt voltak az ottani falvak (pl.Erk)....
Én úgy tudom, hogy "99 július 7-én az ország több pontján voltak heves szélviharok... bár lehet, tévedek, de 12-én volt a 12. születésnapom és aznap a fülledt délelõttöt követõen, du. intenzív esõzések kezdõdtek, zivatartevékenységgel. Szép kis ajándék volt
Magyarország éghajlati atlasza 1901-50 24 település adatait közli a legmagasabb és legalacsonyabb havi és évi középhõm. táblázatban.Télen a leghidegebb havi köz.hõm-ek közt a következõ évek szerepelnek :1902,1933,1929,1940,1942
Ugyanakkor ezek eloszlása a következõ:
Január 1942 (22 település)
1940( 2 )
Február 1929 (21)
1940 ( 3 )
December 1933 (14 )
1902 (7)
1940 (3)
Nagyon jól látszik,hogy abban a fél évszázadban a leghidegebb január messze 1942-ben,február 1929-ben,december 1933-ban volt az országban.
Hátborzongtató,hogy a havi középhõmérséklet síkvidékeken is -10 fok alatt is elõfordult.Pl. 1929-ben februárban Bábolna -10.8, Magyaróvár - 10,7 , Pápa -10,3 ,Sopron -10,0 , Zalaegerszeg -10,1 fok ! 1942 januárban csak (!) -10,5 a leghidegebb (szintén Bábolna ).Debrecenben -10,0 , Nyíregyházán -10,3 , Túrkevén -10,1 volt a havi átlag.
Decemberben a leghidegebb 1902-ben Tarcalon volt -7,5-tel.
Összességében akkoriban a leghidegebb havi átlag 1929 februárban volt,kiváncsi lennék,hogy volt-e valaha ennél hidegebb hónapunk (voltak hideg telek 1950 óta is ,de ennyire ?)Emlékeim így utánanézve 1929-rõl nem csaltak,de a tél összességét tekintve 1940 és 1942 sem kutya,a 3 év valamelyike viszi a pálmát.
Hó tekintetében még kutakodni kéne,mert a kettõ nem függ szorosan össze (kivétel 1987 január).
Ugyanakkor ezek eloszlása a következõ:
Január 1942 (22 település)
1940( 2 )
Február 1929 (21)
1940 ( 3 )
December 1933 (14 )
1902 (7)
1940 (3)
Nagyon jól látszik,hogy abban a fél évszázadban a leghidegebb január messze 1942-ben,február 1929-ben,december 1933-ban volt az országban.
Hátborzongtató,hogy a havi középhõmérséklet síkvidékeken is -10 fok alatt is elõfordult.Pl. 1929-ben februárban Bábolna -10.8, Magyaróvár - 10,7 , Pápa -10,3 ,Sopron -10,0 , Zalaegerszeg -10,1 fok ! 1942 januárban csak (!) -10,5 a leghidegebb (szintén Bábolna ).Debrecenben -10,0 , Nyíregyházán -10,3 , Túrkevén -10,1 volt a havi átlag.
Decemberben a leghidegebb 1902-ben Tarcalon volt -7,5-tel.
Összességében akkoriban a leghidegebb havi átlag 1929 februárban volt,kiváncsi lennék,hogy volt-e valaha ennél hidegebb hónapunk (voltak hideg telek 1950 óta is ,de ennyire ?)Emlékeim így utánanézve 1929-rõl nem csaltak,de a tél összességét tekintve 1940 és 1942 sem kutya,a 3 év valamelyike viszi a pálmát.
Hó tekintetében még kutakodni kéne,mert a kettõ nem függ szorosan össze (kivétel 1987 január).
1929? Az azért tényleg régen volt. Egyébként jónéhány éve dolgoztam a Szõlészeti és Borászati Kutatóintézetben Pécsett, ott van egy saját met. állomás, de ott is csak az ötvenes évek elejétõl vannak adatok, ha minden igaz. Minden napra T, légnyomás, csapi, napsütéses órák száma, stb. Azt nem tudom, meg lehet-e szerezni, illetve milyen feltételek mellett adnák ki.
Bocs,megint Cseszneken jártam(édesanyám 77. szülinapja).1974-ben csak 12 éves voltam,de emlékezetes tél,mert 3 centinél nem esett több hó a Bakonyban.
Édesanyám születésekor(1929 január) állítólag az 1987-eshez hasonló zord idõ volt.Hallott valaki errõl ?(még nekem sincs errõl adatom :-)
Édesanyám születésekor(1929 január) állítólag az 1987-eshez hasonló zord idõ volt.Hallott valaki errõl ?(még nekem sincs errõl adatom :-)
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 40. sorozata
MetNet | 2024-05-03 15:08
Szabályzat